Kriptonizzó

Mai világítástechnikai témánk egy igazi magyar találmány. Az egész történet valahonnan onnan indult, hogy már 80 évvel ezelőtt is tisztában voltak vele, hogy az izzólámpa bizony nem túl hatékony (és még mennyivel volt kevésbé hatékony akkoriban…). Az már egyértelmű volt, hogy a szénszálnál sokkal jobb hatásfokú, tartósabb és fényesebb a volfrámszál. Viszont ez a fém izzítás közben párolog, így egy idő után valahol elfogy, és elszakad. Valamint a burára kirakódó volfrám árnyékolja az izzószálból kilépő fényt, ami hatásfokromláshoz vezet.

25 és 100W-os Superbalux izzók a klasszikus Tungsram-dobozban

50mm-es átmérőjű burával a 25,40,60W-os izzók készültek,
a 75 és 100W-os kivitel 55mm-es burával készült

Erre is tudtak már egy megoldást, vákuum helyett a levegőből kinyert semleges argonnal töltötték (és töltik a mai napig is) a lámpaburákat. Viszont az argonban a szál lassabban, de ugyanúgy párolog, ráadásul a jobb hővezetése miatt a szálat több árammal lehet ugyanolyan hőfokon tartani. Ezért egy zseniális elme, Bródy Imre kutatásokba kezdett, milyen gáztöltettel lehetne ezeket a kedvezőtlen hatásokat mérsékelni.

75W-os Superbalux izzó békebeli időkből

A klasszikus, jó minőségű Tungsram izzókban olyan sokáig bírta a szál a párolgást,
hogy az izzószál helyét jól megadó lerakódás keletkezett a bura falán

Meg is találta a megfelelő gázt, a kriptont. Mivel ennek a molekulasúlya nagyobb, a szál lassabban tud párologni. Ráadásul a hővezető képessége is rosszabb, így ez a hatásfokrontó szerepe is kisebb. Így sokkal hosszabb élettartamú lámpákat lehet előállítani (egy alulfűtött izzószálú, egyben rosszabb hatásfokú és kriptonnal töltött izzó akár 8000 órát is éghet). Viszont akkoriban az Egyesült Izzó (a későbbi Tungsram) már része volt a nemzetközi izzókartellnek (lásd még: villanykörte-összeesküvés), mert a gyártók felismerték, hogy nem érdekük ezer óránál tovább világító izzókat készíteniük. Viszont Bródy remek találmánya jobban felhevített izzószállal azonos élettartam mellett erősebb és fehérebb fényt ad, vagy ugyanakkora fényerőt fajlagosan kisebb fogyasztással lehet előállítani. A technikai részletekről Bródy Imre részletes cikket írt az Elektrotechnika magazin 1937 októberi számába, mely letölthető innen (19-20-as szám).

Superbalux izzó üzemben, jól látható a szál elhelyezkedése

Oldalnézetből látható az irányított jelleg, de ez itt nem annyira erős,
mint az alumíniumtükrös reflektorlámpáknál

Még egy fontos problémát kellett megoldani, ugyanis a kísérletek folytatásakor a kriptont még szó szerint aranyárban mérték, és csak nagyon kicsi mennyiségekben lehetett beszerezni a németektől. Így aztán serény kutatómunkához láttak, megállapították, hogy a levegő tartalmaz egy milliomod rész kriptont (!), ami gazdaságosan kinyerhető, és némi huzavona után a berendezéseket szállító német cégekkel Ajkán egy kriptongyár létesült. Innentől kezdve megoldották a kripton gazdaságos ipari előállítását, és kezdődhetett a sorozatgyártás. Szintén ide kapcsolódó érdekesség, hogy eredetileg a bura nem esztétikai, hanem praktikus megfontolások alapján kapta a gombaszerű alakot, szintén sok kísérletezés eredményéül. A rosszabb hővezető kriptont használva így is megfelelő lámpát lehetett készíteni, feleannyi gázt a burába zárva. Sőt, később azt is megállapították, hogy a kiégett lámpából a benne levő gáz 50%-a visszanyerhető, és volt idő, amikor a kiégett kriptonlámpát visszaváltották!

Kakukktojás, ez bizony nem Tungsram izzó, de mégis opál kripton.
A találmányt szabadalom védte, de hát a magyar mérnököknek
is sikerült támadhatatlanul lekoppintani a szintén
szabadalmaztatott nátriumlámpát... Jó megfigyelők észrevehetik
a belső festés apróbb megfolyásait, mindazonáltal a fénye ennek is
100-as izzóhoz méltó. 

A lámpa mégis tetszetős alakja miatt lett hamar népszerű. A 70-es években elkészítették a Superbalux változatot, opalizált nyakkal és szatinírozott buratetővel, így az izzó irányítottabb fényt adott. Egy ilyen Superbalux izzó (opalizált üvege ellenére) nagyjából az azonos teljesítményű világos normál izzóval egyező fényerőt ad, de fehérebbet és kevésbé kápráztatót.

40W-os Superbalux izzó újfajta Tungsram csomagolásban
(General Electric időszak)

A sikertermék egészen a 2009-es EU-rendeletig gyártásban volt (tehát 70 éven keresztül), sőt, az opálizzók letiltása után a General Electric (a Tungsram új tulajdonosa) visszatért a világos burához, nekem sikerült fellelnem még olyan gyártmányt.

General Electric dobozba bújtatott világos kriptonizzó.
Az új tulajdonos ideje alatt sokáig külön használták
egyes piacokon a Tungsram és a GE márkaneveket,
majd az utolsó években, ahogy szorult vissza
a termelés, már minden kereskedő azt forgalmazott,
amihez éppen hozzájutott. Pl. a hivatalos Tungsram-bolt
is sok izzót GE dobozban forgalmaz, akár a klasszikus
40W-os Superbalux izzót is.

40W-os világos kriptonizzó üzemben

A világos izzó szerkezeti felépítése teljesen azonos a Superbaluxéval,
csak a bura más

Elmondható tehát, hogy az EU rendelettel ismét egy remek magyar találmánnyal és gyártmánnyal lettünk szegényebbek. Izzólámpa volta ellenére pl. olvasólámpákban, ahol a fénycsövek kapcsolóüzemű tápjai által termelt elektroszmog inkább elkerülendő, ma is remek választás lenne. Csodás fehér fénye ugyanúgy semmivel nem utánozható. A történelem másik ide kapcsolódó szégyene, hogy Bródy származása miatt nem ágyban, párnák közt halt meg, mint a hazai ipar elismert tehetsége…